Dorkám érkezése
2013.10.04 14:23
Tudtam, hogy Ő Az! Az, hogy gyanúsan bántotta az orrom a kávéillat, a furcsa szédelgések és az örökös "mindjárt elbőgöm magam érzés" - mind azt suttogták: "jövök". Aznap, mikor biztos lett, hogy Ő kopogtat, méterekkel a föld fölött közlekedtem, danolásztam, és tudom, semmi sem hozott ki a sodromból.
Eleinte a mi kis titkunk volt: az Övé és az enyém. Elsusmorogtunk, elnevetgéltünk ketten, és csak... mi értettük a dolgok lényegét.
Aztán nőttünk, nőttünk, nőttünk, nőttünk, mígnem teljesen kinőtt engem.
No, nem sietett. Az, hogy akaratos nőszemély, már akkor látszott. Amit a fejébe vett, azt nem adta könnyen. Már pedig, ha ő eldöntötte, hogy nem siet, hát nem siet. Az orvosok siethetnek, az órák pereghetnek, ő ráér. Majd csak megszánt, 12 óra fájdalmas hadakozás után úgy döntött, mégiscsak megnézi kívülről is ezt a "puha, meleg kis lakást".
Felsírt, mint a nagykönyvek írják? Áh, dehogy! Kékült, lilult, de azért se vett levegőt! Mígnem nagy nehezen csak kiadta azt a drága alig-nyöszörgést, a fülemnek legszebb hangot. Bezzeg bőgtünk mi: anya és apa, mert itt volt, megérkezett: Ő AZ, a mi kis Dorkánk!
Eleinte a mi kis titkunk volt: az Övé és az enyém. Elsusmorogtunk, elnevetgéltünk ketten, és csak... mi értettük a dolgok lényegét.
Aztán nőttünk, nőttünk, nőttünk, nőttünk, mígnem teljesen kinőtt engem.
No, nem sietett. Az, hogy akaratos nőszemély, már akkor látszott. Amit a fejébe vett, azt nem adta könnyen. Már pedig, ha ő eldöntötte, hogy nem siet, hát nem siet. Az orvosok siethetnek, az órák pereghetnek, ő ráér. Majd csak megszánt, 12 óra fájdalmas hadakozás után úgy döntött, mégiscsak megnézi kívülről is ezt a "puha, meleg kis lakást".
Felsírt, mint a nagykönyvek írják? Áh, dehogy! Kékült, lilult, de azért se vett levegőt! Mígnem nagy nehezen csak kiadta azt a drága alig-nyöszörgést, a fülemnek legszebb hangot. Bezzeg bőgtünk mi: anya és apa, mert itt volt, megérkezett: Ő AZ, a mi kis Dorkánk!